Új !
A középkori magyar pénzverés legszínesebb időszakának minden tekintetben a késő Árpád-kor, azaz a II. Andrástól (1205-1235) III. Andrásig (1290-1301) terjedő időszak számít.

Köztudott, hogy a pénzérmék nem csupán gazdasági szükségletet töltöttek be, hanem propagandacélokat is szolgáltak. A rajtuk lévő ábrázolások, pontosabban az éremképek által közvetített üzenetek az ország népességének minden tagjához eljutottak, legalábbis azokhoz, akik használtak pénzt. Akikhez meg nem, azok nem is számítottak. Korának embere kétségkívül értette ezeket az utalásokat, mi, hétszáz év távlatából már kevésbé. Mi lehet a megoldás? Újra kell értelmeznünk az éremképeket!
A szerző Spielmann Gábor pontosan ezt teszi, megfelelő történelemismerettel, és nem kevés kreativitással, izgalmas felfedező útra hívja - nemcsak éremgyűjtő - olvasóit! Ezzel a gazdagon illusztrált könyvvel akkora lendületet adott az Árpád-kori pénztörténet ikonográfiai kutatásának, ami az utóbbi kétszáz esztendőben egyedül álló, mondja róla dr Tóth Csaba a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárának numizmatikusa.

“Nemcsak az Árpád-ház iránt érdeklődő gyűjtőknek ajánlom, hanem azoknak is, akik szeretik a rejtvényfejtést, vagy egyszerűen csak a történelmet. Igyekeztem könnyen olvasható, szórakoztató stílusban megírni a könyvet, így akár 12 éves kortól is izgalmas olvasmány tud lenni. Olyan vadonatúj felfedezések és elméletek is megtalálhatók a könyvben, amik megkérdőjelezik például a Szent Korona, vagy az Aranybulla pontos kinézetét. Azoknak a gyűjtőknek, akiket a téma mélyebben is érdekel, egy eddig egyedülálló módon, az érméket pontos évszámhoz kötő táblázat is megtalálható a könyvben, amit egy első, 1.0-ás verziónak, vitaalapnak szántam.”